Šibenik (olaszul Sebenico, latinul Sebenicum) város Horvátországban

Címkék - Adria, Horvátország, Sebenico, Sebenicum, Šibenik, Šibeniki-öböl, város-Horvátországban
Šibenik (olaszul Sebenico, latinul Sebenicum) város Horvátországban
Šibenik városa Horvátországban, Dalmáciában - 1066-ban említik élősszőr a város nevét a régi krónikák
Šibenik a Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekszik. Šibenik-Knin megye közigazgatási és kulturális székhelye is egyben. Neve a horvát šib (= bozót) főnévből ered.

Šibenik

Šibenik a horvát tengerpart képzeletbeli felezője. Egy festői öbölben helyezkedik el, ahol a Krka folyó érkezik az Adriába. A folyó miatt az öböl térségében magas az édesvíz tartalom, a sós vizet kevésbé kedvelőknek ajánlott üdülési hely.

Remek lehetőség túrázni a Krka Nemzeti Parkban, ahol zavartalan természeti csodákban gyönyörködhet a látogató. Šibenik híres a hatalmas Szent Jakab Katedrálisról. Ezt a három hajós templomot Juraj Dalmatinac kezdte el építeni egyházi megbízásra 1431-ben, és egészen 1473-ban bekövetkezett haláláig dolgozott rajta. Közel negyven évvel később az olasz Niccolo Fiorentino fejezte be.
Hirdetés1

Az 1600-as években pestisjárvány tombolt, ekkor a lakosság nagy része odaveszett. Šibenik mégis talpra állt, és azóta töretlenül fejlődik. Távolsága Budapesttől: 687 km (körülbelül 6 óra 24 perc).


Šibenik történelme

Šibenik erődjének alapítása a múlt ködébe vész, de a 9. században már bizonyosan állott. A város az erőd körül alakult ki.

Először 1066-ban IV. Petar Krešimir horvát király uralkodása alatt említik. A magyarok Szent László király uralkodása alatt foglalták el, de később Velence birtoka lett.

1124-ben II. István serege foglalta el, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, de 1167-ben behódolt III. Istvánnak. A gyakori hatalomváltások ellenére a város fejlődése ez időszakban is töretlen volt. 1298-ban VIII. Bonifác pápa egyházmegye székhelyévé tette. 1409-ben Nápolyi László százezer aranydukátért adta el Velencének. A város vezetői azonban megtagadták a behódolást és három évig álltak ellen a velencei ostromnak. Velence csak 1412. október 30-án tudta elfoglalni.

Ezután 400 évi velencei uralom következett, mely alatt a város autonómiát élvezett. A török 1570-ben, 1647-ben és 1659-ben is sikertelenül próbálta elfoglalni. 1649-ben hatalmas pestisjárvány pusztított és a lakosság háromnegyedét megölte. A Velencei Köztársaság bukásával a város vezetői II. Ferenc osztrák császárnak hódoltak be. Az osztrák uralom kezdetén a város megyeszékhely lett, de a franciák 1806. február 18-án elfoglalták Dalmáciát és bevonultak a városba. Ekkor az Illír Tartomány része lett. Napóleon bukása után az osztrák csapatok 1813. november 1-jén vonultak be a visszafoglalt városba. Šibenik újra megyeszékhely és önkormányzati székhely lett. A 19. század végén a város fejlődése új lendületet kapott, 1883-ban kórház létesült, 1895-ben vízierőmű épült a Krkán. 1900-ban a város lakossága elérte a tízezer főt. 1918-ban az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.

A Lika vasútvonal 1925-ben épült meg. 1941. április 15-én német és olasz csapatok vonultak be a városba, de a város környéke rövidesen az antifasiszta partizánharc színtere lett. Az olasz kapituláció után német csapatok szállták meg a várost, míg három napi heves harc után 1944. november 3-án foglalták el a jugoszláv partizánok. Az 1960-as évekre Sibenik a környék ipari központja és fontos kikötője lett. 1991. június 25-én a sikeres népszavazás után kikiáltották a független horvát államot. Erre a jugoszláv hadsereg támadásba lendült, de a várost a horvát hadsereg és a város polgárai a szeptember 12. és 16 között dúlt hat napos csata során sikeresen megvédték. Ezután többször is tüzérségi támadás érte. Végül 1995-ben a horvát hadsereg Vihar nevű offenzívájával legyőzte a szerb támadókat. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 51 553 lakosa volt, melyből 48 169 horvát, 1627 szerb nemzetiségű.


Šibenik nevezetességei

  • A Szent Jakab-katedrális Juraj Dalmatinac zárai születésű építész és szobrász alkotása. 1431-ben kapta a megbízást építésére és 1473-ig, haláláig dolgozott rajta. Művét 1505-ben a kupola megépítésével Niccolo Fiorentino fejezte be. A székesegyház három hajós, kupolája 32 m magas. 1555-ben szentelték fel.
  • A Szent Mihály-erőd 70 méter magasan emelkedik a tenger felett. Északnyugati része már a vaskorban is létezett, a horvátok az illír erőd továbbépítésével erősítették meg. Mai formájában a 15. és 18. század között alakult ki, 1663-ban és 1775-ben robbanásoktól szenvedett károkat, melyek után helyreállították.
  • A bástyákkal erősített városfalak a 17. században épültek meg, de nyugati része már a 15. században épült a török ellen. Legnagyobbrészt 1864-ben bontották le.
  • A Szent Miklós-erőd a 16. században épült a tenger felől várható török támadás ellen, később a velenceiek tovább erősítették. Ennek köszönhetően az Adria part egyik legerősebb erődje lett.
  • A Szent János-erőd 115 méter magas dombon a belvárostól északra áll. 1646-ban építette Antonio Leni velencei hadmérnök. 1647-ben török támadást vert vissza.
  • A Subićevac-erőd 1647-ben épült a Szent János-erődtől délkeletre és szintén szerepe volt a török támadás elhárításában.
  • A Szent János-templom a 15. században épült. Tornya nyugati falára 1648-ban szerelték a város első mehanikus óráját.
  • A Szent Krsevan-templom 12. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban építették át.
  • A Szent Lovre-templom a 17. században épült a ferences rend részére, vele szemben áll az 1650-ben épített ferences kolostor.
  • A Szent Ferenc-templom és kolostor a 14. század második felében épült. A templom északi oldalán álló Szent Kereszt-kápolna 15. századi.
  • A Szent Barbara-templom a 15. század első felében épült gótikus stílusban.
  • A városháza reneszánsz épülete 1533 és 1536 között épült.
  • A városi múzeumot 1925-ben alapították a korábbi, a 13. és 14. században épített hercegi palota épületében.

A rendkívül harmonikus, és szép reneszánsz városháza Šibenik egyik szimbóluma, mely szinte minden Šibenikről szóló képeslapon szerepel. 1533-1546 között épült az olasz reneszánsz mester, Michele Sanmicheli tervei alapján. A II. világháború idején, 1943-ban a városháza nagyon súlyos sérülést szenvedett, de a háború után helyreállították az eredeti terveknek megfelelően.

Šibenik több erőddel, és várral is rendelkezik, melyekről csodás kilátás nyílik a városra, és a tengerre. Ilyenek a 70 méter magasan lévő Szent Mihály erőd, a 115 méter magas dombon álló Szent János erőd, a Šubićevac erőd vagy a Szent Miklós erőd, amely az Adria egyik legerősebb erődje volt. Az erődök, és a bástyákkal erősített városfalak jelentős szerepet játszottak abban, hogy a törökök háromszori kísérletre (1570, 1647, 1659) se tudták bevenni Šibeniket.


Šibenik Riviéra

Šibeniki riviéra a sok apró szigetnek, Nemzeti parkoknak és a gazdag kulturális -történelmi emlékműveknek köszönhetően ő képviseli Dél-Dalmácia értékeit.

Egyedinek számít még Horvátországban is, hogy Šibenik körül két nemzeti park található. Nemzeti parkja a Krka, amely egy felejthetetlen élményt kínál a látogatók részére, teli folyókkal, vízesésekkel. A Kornati Nemzeti park egy csodálatos szigetvilág, szépsége lenyűgöző és kellemes a klímája, természeti kincsei, tengerpartja, nyugodt légköre, minden idelátogatót magával ragad.

Gyönyörű és eredeti, érintetlen természetet kínál a kirándulóknak a sibeniki arhipelág, mely 249 szigetből áll, és közülük csupán csak néhány lakott.

A Šibeniki arhipelág szigeteken, mediterrán életmódjukat az emberek a mai napig megőrizték. A Šibenik központjában található számos régi templom megtekintésével úgy érezheti a kiránduló, hogy egyszerre több kultúra, és idő keveredik egy helyen ebben a szép, régi hangulatot árasztó városban. Ez egyben Šibenik egyik sármja, ezzel őrizte meg eredeti szépségét, varázsát.

Šibenik strandjairól és a Murter szigetről közismert (a tradicinális Big game Fishing-ről), valamint tonhal halászatáról. Egy ilyen természeti és történelmi örökségekben dúskáló városban (környezetében) számos kirándulási és sportolási lehetősége van a látogatóknak, legyen az a vízen vagy a szárazföldön. Egy biztos, nem szabad kihagyni, ide mindenképpen el kell látogatni.


Šibenik (Knin megye) domborzata, elhelyezkedése, éghajlata, növényzete

Šibenik Knin megye közigazgatási, politikai, gazdasági és kulturális székhelye. A megye területéhez tartozik a 100 km hosszú Zadar és Split közötti partszakasz, valamint a mögöttes terület, amely 45 km-re benyúlik egészen a Dinara hegycsúcsig.

Šibenik - Knin megye felszíne 1860 km2 és még hozzátartoznak a szigetek, partvonal és mögöttes terület. A megye szigetvilága 242 szigetből, kis szigetből, sziklaszirtből áll. Ez a szigettenger nagyrészt a šibeniki tengeri terület északnyugati részéhez tartozik. Főbb jellemzői: tagolt partvonal, kopár felszín és alacsony népsűrűség - a szigeteken mindössze 10 lakott település található. Legszámosabb a Kornati szigetcsoport, melynek szigetei jól ismertek bizarr alakjukról és természeti szépségükről.

10 km hosszú és 300 - 1200 m széles šibeniki öbölből szűk és kanyargós csatornán hajózva jutunk ki a nyílt tengerre és a szigetekre. A šibeniki partszakasz a tengertől csak néhány kilométerre nyújtózik a Trtar hegyláncig, dél - keleten pedig a Svilaja hegycsúcsig. Ez a rész, ahol a megye lakósságának többsége él, a II. világháború után nagy városrendezésen ment keresztül. Itt vannak elhelyezve majdnem az összes termelési kapacitások és itt összpontosul az egész megye gazdasági ereje és termelése.

A šibeniki környék domborzatának jellegét mészkő hegygerincek (Trtar hegyláncaival dél - kelet irányba húzódik, előtte pedig egy alacsonyabb šibeniki - tengermelléki hegylánc vonul), völgymedencék (Felső és Alsó mező) és fennsíkok, melyek a földművelés alapjául szolgálnak, határozzák meg. A belterületek növénytakarójára leginkább a boróka, a parti részre és a szigetekre pedig a szúrós macchia kialakulása jellemző.

A šibeniki terület éghajlata mediterrán, vagyis a forró nyarakat a (misztrál szelecske enyhíti) száraz telek követik. A régió közvetlen módon van kitéve a napsugárzásnak, így ez Horvátország legnaposabb területei közé tartozik. A sós tengervíz a Krka-folyó öblében mélyen visszafolyik, így jelentős módon befolyásolja a régió éghajlati viszonyait a folyó felső folyásánál és a mellékfolyók környékén is. A folyó torkolatától kiindulva a folyó felső folyásának irányába a tengeri behatások mindinkább csökkennek. Ez észrevehető a levegő átlaghőmérsékletében is, így például 15 Celsius fok az éves átlaghőmérséklet, míg Knin-ben már csak 13 fok. A legmagasabb hőmérséklet rekord Šibenik-ben, a 39,2 Celsius fok volt, míg Knin-ben 39,6. A legalacsonyabb hőmérsékleti rekord -10,2 fok volt Šibenik-ben és -18,3 Knin-ben. Éves szinten több mint 100 napsütéses nap és 90 felhős várható. A Šibenik-i régióban éves szinten 2600 a napos órák száma, míg Knin körzetében 2400. A számadatok tükrében láthatjuk, hogy Horvátország ezen régiója a legnaposabbak közé tartozik. A legtöbb csapadék a hideg időszakban hull, október és február között, Šibenik-ben 809 mm, Knin-ben pedig 1078 mm. A nyár folyamán hullik a legkevesebb csapadék, leginkább július táján, ekkor Šibenik-ben mindössze 30 mm, Knin-ben pedig 46 mm. A havazás nagyon ritka jelenség errefelé, főleg a partvidéken. A relatív páratartalom sem túl magas, ez Šibenik-ben átlagosan 57 százalék, Knin-ben pedig 67 százalék. A hideg időszakban a Krka völgye ki van téve az észak-keleti szélnek, a Bórának és a dél-keleti Jugónak. Leginkább a Bórának van kitéve a Krka folyóvölgye, míg a Jugó csak a folyó alsó folyását érinti. A nyári időszakban nappal leginkább a kellemes nyugati szél fújdogál, a Misztrál, vagy a dél-nyugati szellő a tiszta napokon.


Gasztronómia

  • A primosteni szőlőkertekből származik a Babić vörösbor, melynek szőlőtőkéit a lépcsőzetes hegyoldalon találjuk.
  • Híresek a helyi borok és a tradicionális dalmát sonka is (Pršut).
  • Helyi specialitások még a roston sült halak, kagyló, tenger gyümölcsei tésztával, kék halból készült marinad.


Šibenik város adatai

  • Megye/régió - Šibensko-kninska (Šibenik-Knin)
  • Šibenik népessége - 37.159 fő
  • Šibenik irányítószáma - 22000
  • GPS koordináták - 43.733994N 15.895068E
  • Budapest - Šibenik távolság - 690km
  • Šibenik honlapja - www.sibenik.hr
  • Šibenik hőmérséklete - 30.7 C


Legközelebbi települések Šibenik városához

  • Pirovac (Horvátország)
  • Marina (Horvátország)
  • Primošten (Horvátország)
  • Rogoznica (Horvátország)


Šibenik csodálatos város, kellemes a klímája, ragyogóan kék tenger övezi ...
Šibenik, a horvát Adria gyöngyszeme Šibenik, a horvát Adria gyöngyszeme
A művészet és a történelem kedvelőinek ajánljuk Šibenik régi dalmát város megtekintését (Murtertól kb. 35 km délre). Šibenik a horvát tengerpart legrégibb horvát városa. Krešimir városának is nevezik, mert itt volt székhelye a régi horvát állam legjelentősebb uralkodójának, IV. Petar Krešimir királynak, akinek az 1066-i okirataiban először említik Šibeniket, mint várost.
Šibeniki arhipelág - Szigetek a Šibeniki régióban Šibeniki arhipelág - Szigetek a Šibeniki régióban
Gyönyörű és eredeti, érintetlen természetet kínál a kirándulóknak a Šibeniki arhipelág, mely 249 szigetből áll, és közülük csupán csak néhány lakott. Knin megye felszíne 1860 km2 és még hozzátartoznak a szigetek, partvonal és mögöttes terület. A megye szigetvilága 242 szigetből, kis szigetből, sziklaszirtből áll. Ez a szigettenger nagyrészt a šibeniki tengeri terület északnyugati részéhez tartozik. Főbb jellemzői: tagolt partvonal, kopár felszín és alacsony népsűrűség - a szigeteken mindössze 10 lakott település található. Legszámosabb a Kornati szigetcsoport, melynek szigetei jól ismertek bizarr alakjukról és természeti szépségükről.
Šibenik, Szent Jakab székesegyház Šibenik, Szent Jakab székesegyház
Šibenik harmonikus egységben kínálja az odalátogatóknak a régmúlt emlékeit és természeti környezetének minden szépségét. Városnézés során semmiképpen se hagyjuk ki a híres Szent Jakab székesegyházat, mely Horvátország legteljesebb reneszánsz kori építménye, Szent Jakab székesegyház. Šibenik város már az óhorvát királyok idején fontos történelmi helyszín volt, melynek környékét megannyi sziget és tengeröböl teszi festőien változatossá.
Šibenik Riviera Šibenik Riviera
A Šibenik Rivierán háromféle strand található: sziklás strandok a kicsi öblökben, a kavicsos strandok a nagyobb turista központokban és helyenként pedig a homokos vízpartok is fellelhetőek. Egyes vélemények szerint itt vannak a legszebb strandok az Adrián.
Krka folyó torkolata Šibenik irányában ... Krka folyó torkolata Šibenik irányában ...
10 km hosszú és 300 - 1200 m széles šibeniki öbölből szűk és kanyargós csatornán hajózva jutunk ki a nyílt tengerre és a szigetekre. A šibeniki partszakasz a tengertől csak néhány kilométerre nyújtózik a Trtar hegyláncig, dél - keleten pedig a Svilaja hegycsúcsig. Ez a rész, ahol a megye lakósságának többsége él, a II. világháború után nagy városrendezésen ment keresztül. Itt vannak elhelyezve majdnem az összes termelési kapacitások és itt összpontosul az egész megye gazdasági ereje és termelése.
Krka-folyó Krka-folyó
Az első hivatalos dokumentum a Krka-folyó folyásának egy részét, Bilušića buk-tól Skradinski buk-ig nyilvánította természeti ritkaságnak, 1948 november 22-én. Később 1964-ben a Krka-folyó teljes hossza a folyóvölggyel együtt rezervátummá lett nyilvánítva, míg a Čikola-folyót 1967-ben csatolták a területhez. A Krka-folyó vidékének nemzeti parkká való nyilvánításának kérdése 1971-ben került újra terítékre, ugyanekkor készült el a park rendezési és fejlesztési terve is. Bár a szakembereknek nem volt kétsége afelől, hogy szükséges a park védelmi szintjének a növelése, további negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végül nemzeti parkká nyilvánítsák. Erre a rendelkezésre 1985 január 24-én került sor, amikor a Horvát Szocialista Köztársaság parlamentje nemzeti parkká nyilvánította azt a 142,5 négyzetkilométeres területet, amely a Trošenj-i óhorvát erődnél és Nečven-nél kezdődik, valamint a Šibenik-i hídnál ér véget, magába foglalva a Čikola-folyó 3,5 km-es szakaszát is ...
A Krka-folyó igazi természeti csoda A Krka-folyó igazi természeti csoda
A Krka Nemzeti Park fantasztikus vízesései révén vált ismertté. A Dinaridák lábánál eredő Krka folyó 72 kilométer hosszú útján több helyen keskeny szurdokvölgyeken és látványos zuhatagokon halad keresztül, míg Šibenik közelében eléri a tengert. A Krka-folyó igazi természeti csodának számít, hiszen útban a tenger felé számtalan látványos tavat, vízesést és zúgót formál. A legtekintélyesebb és leglátogatottabb vízesések a Skradini-zúgó (Skradinski buk) és Roški-zuhatag (Roški slap). Jó megközelíthetősége miatt a Roški-zuhatag egész évben látogatható.
Forrás: Šibenik
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2012.06.26. 20:12
Szólj hozzá a cikkhez
*
Név
*
Email
*
Üzeneted
15000 karaktert írhatsz még
Küldés
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Szólj hozzá a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza