Šibeniki régió - A víz, a kő és a tenger egyedülálló varázslata

Címkék - Adriai-tenger, egyedülálló-varázslata, Horvátország, kő, régió, Šibeniki-régió, tenger, víz
Šibeniki régió - A víz, a kő és a tenger egyedülálló varázslata
Horvátország, Dalmácia - Šibeniki régió - A víz, a kő és a tenger egyedülálló varázslata
A víz, a kő és a tenger egyedülálló varázslata. Észak-Dalmácia tagolt szigetvilága Zadartól dél felé a köves Kornati-szigetek még pompásabb varázslatává aprózódik szét a kék tengerben, míg a Zrmanja helyett Dalmácia hátországának kőrengetegében a varázslatos Krka-folyó smaragdzöld vize kanyarog.

A többek által is egész Dalmácia 2. legszebb természeti ékkövének tartott Kornati- és Krka Nemzeti Park tehát a Dalmácia-Šibeniki terület kis régiójában helyezkedik el. Közülük az egyik a Krka-folyó forrásánál, a másik pedig annak tengeri torkolatánál fekszik.

Šibenik a Krka folyó Adriai-tengerrel való találkozásánál fekszik. A többi dalmáciai várostól eltérően, melyeket illírek, görögök, vagy rómaiak alapítottak, az 51 ezer lakosú, Horvátország 3. legnagyobb kikötővárosának számító Šibeniket horvát törzsek hozták létre, de nem ismert, hogy pontosan mikor. A többi horvát városhoz annyiban hasonlít Šibenik történelme, hogy ez is tartozott Velencéhez.

Ha az útikönyvekben a Šibenik régióhoz érünk a Kornati Nemzeti Parkot és a régió székhelyét, Šibeniket ajánlják elsősorban. A Šibenik régió azonban ennél sokkal több látnivalót kínál. Megtalálhatók itt a Kornati-szigetcsoportot alkotó miniszigetek és a Šibenik-szigetcsoportot alkotó nagyobbacska szigetek is.
Hirdetés1

Ha kirándulni van kedvünk, akkor erre egy egész napos programot kínál a Krka vízesés, ha pedig városnézéshez van kedvünk, akkor Šibenik és Vodice is nagy szeretettel vár.


Šibeniki Régió értékei

A vakítóan fehér karsztsziklák szépségében és az áttetsző tenger kékségében a Šibeniki akvatorium igazi tengeri paradicsomként büszkélkedik 240 szigetével és szirtjeivel, melyek mindegyike rejt magában valami érdekességet. Ha meg akar ismerkedni az Adriai-tenger legismertebb korall lelőhelyével, hajózzon el Zlarinba, ha pedig a tengeri szivacsvadászatáról ismert hely iránt érdeklődik, hajózzon el Krapanjba. Ha azonban valami igazán egyedülálló élményre vágyik, fedezze fel a Kornati- szigeteket !

Az egymástól alig ötven kilométernyi távolságra fekvő két nemzeti park igen csak különbözik egymástól. A Kornati Nemzeti Park egy 89 kisebb-nagyobb szigetet, valamint szirtet - összesen 152 földdarabból álló - számláló különleges szépségű szigetvilág, amely nagy élvezetet nyújt a hajósoknak, s egyben csodálatot és félelmet vív ki meredek sziklafalai miatt. A természeti képződmény szépségétől megigézett világhírű író, Bernard Shaw így vélekedett: „A világ teremtésének utolsó napján Isten műve megkoronázásaként könnyekből, csillagokból és leheletből megteremtette a Kornatit.” A Krka Nemzeti Park valójában a Krka-folyó és annak szedragátakkal, vízesésekkel és tavakkal teli folyásának változatos területe, amely lélegzetelállító szépségével a legnépszerűbb horvátországi látványosságok közé tartozik.


Šibenik történelme

Šibenik erődjének alapítása a múlt ködébe vész, de a 9. században már bizonyosan állott. A város az erőd körül alakult ki.

Először 1066-ban IV. Petar Krešimir horvát király uralkodása alatt említik. A magyarok Szent László király uralkodása alatt foglalták el, de később Velence birtoka lett. 1124-ben II. István serege foglalta el, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, de 1167-ben behódolt III. Istvánnak. A gyakori hatalomváltások ellenére a város fejlődése ez időszakban is töretlen volt. 1298-ban VIII. Bonifác pápa egyházmegye székhelyévé tette. 1409-ben Nápolyi László százezer aranydukátért adta el Velencének. A város vezetői azonban megtagadták a behódolást és három évig álltak ellen a velencei ostromnak. Velence csak 1412. október 30-án tudta elfoglalni.

Ezután 400 évi velencei uralom következett, mely alatt a város autonómiát élvezett. A török 1570-ben, 1647-ben és 1659-ben is sikertelenül próbálta elfoglalni. 1649-ben hatalmas pestisjárvány pusztított és a lakosság háromnegyedét megölte. A Velencei Köztársaság bukásával a város vezetői II. Ferenc osztrák császárnak hódoltak be. Az osztrák uralom kezdetén a város megyeszékhely lett, de a franciák 1806. február 18-án elfoglalták Dalmáciát és bevonultak a városba. Ekkor az Illír Tartomány része lett. Napóleon bukása után az osztrák csapatok 1813. november 1-jén vonultak be a visszafoglalt városba. Šibenik újra megyeszékhely és önkormányzati székhely lett. A 19. század végén a város fejlődése új lendületet kapott, 1883-ban kórház létesült, 1895-ben vízierőmű épült a Krkán. 1900-ban a város lakossága elérte a tízezer főt. 1918-ban az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.

A Lika vasútvonal 1925-ben épült meg. 1941. április 15-én német és olasz csapatok vonultak be a városba, de a város környéke rövidesen az antifasiszta partizánharc színtere lett. Az olasz kapituláció után német csapatok szállták meg a várost, míg három napi heves harc után 1944. november 3-án foglalták el a jugoszláv partizánok. Az 1960-as évekre Šibenik a környék ipari központja és fontos kikötője lett.

1991. június 25-én a sikeres népszavazás után kikiáltották a független horvát államot. Erre a jugoszláv hadsereg támadásba lendült, de a várost a horvát hadsereg és a város polgárai a szeptember 12. és 16 között dúlt hat napos csata során sikeresen megvédték. Ezután többször is tüzérségi támadás érte. Végül 1995-ben a horvát hadsereg Vihar nevű offenzívájával legyőzte a szerb támadókat. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 51 553 lakosa volt, melyből 48 169 horvát, 1627 szerb nemzetiségű.


Gasztronómia

Az étkezést kezdje egy falat mišinai sajttal vagy drniši pršuttal, és öblítse le egy pohár vörösborral, például jóféle primošteni babićtyal. Főételül választhat a változatos halkínálatból - az apró szardelláktól a roston sült tonhalszeletig - de a kumbasica nevű skradini kolbászfajtát és a híres soparnjakot is feltétlenül meg kell kóstolnia! A soparnjak egy olajbogyó, füge és olívaolaj keverékével töltött, összetekerve kisütött süteményféle, amelyet hidegen szokás felszolgálni és fogyasztani. Desszertként - persze csak a szárított füge, a jujuba (horvátul žižula) és a mandulás sütemény után - kóstolja meg a skradini tortát.


Főbb látnivalók, nevezetességek

A Krka-vízeséshez nem lehet elmenni autóval. A park bejárata előtt van egy nagy parkoló ahonnan külön autóbuszok szállítják le a völgybe a turistákat. A másik megközelítési mód Skaradin-ból lehetséges. A tengerparti városnál ömlik bele a Krka folyó a tengerbe. A turistákat hajókkal viszik fel a folyón, egészen a vízesésig. A Nemzeti Parkban kijelölt helyen fürödni is lehet - érdemes az ott áruló helyiektől vásárolni füge pálinkát (rakija) és szárított fügét.

A régióban több kisváros is van ami valamiről híres. A térség legnépszerűbb üdülővárosa Vodice - a fiatalok és kisgyermekes körében. A város strandja lassan mélyülő aprókavicsos és betonos.

Tribunj, Pirovac és Murter-félsziget Šibeniktől északra található. Mindhárom város csendes a pihenni vágyoknak ajánljuk.

Šibeniktől délre helyezkedik el: Brodarica, Grebastica, Primosten és Rogoznica.

Az UNESCO védetté nyilvánította Primosten óvárosát ami egy félszigetre épült - autóval behajtani tilos! Figyeljünk a parkolásra! 2-3 óra alatt körbe lehet járni a város sikátorait és suveneir boltjait.

Aki enyhe tengerparti autókázásra vágyik, annak azt tanácsoljuk, hogy vezesse végig a Šibenikből Trogir felé tartó a 8-as főútat (az Adria-főútat), ebédelni, pedig álljon meg Primostennél. Az ízletes dalmát ebéd elfogyasztása után pedig sétáljon fel a falucska tetejére.

Ha kisebb eldugottabb helyet keresünk a pihenéshez, akkor ne hagyjuk le úti listánkról Tribunjt, a magyar hajósok törzshelyét.

A Šibeniktől csupán nyolc kilométerre, egy gyönyörű sűrű fenyőerdőben kialakított solymász-központ olyan egyedülálló hely, ahol a látogatók mindent megtudhatnak a sólymokkal kapcsolatban, míg a Krka Nemzeti Parkhoz közel fekvő Etnoland dalmati a Dalmatinska Zagora hajdanvolt világát mutatja be a látogatóknak ...


Tudod-e, hogy ...

... az ejtőernyő feltalálója, Faust Vrančić, Šibenik szülötte volt? Ugyan Šibenik várairól és tornyairól is híres, mint a Sv. Mihovil, a Sv. Nikola, a Sv. Ivan és a Šubićevac, a város legnagyobb nevezetessége mégis a 15. században épült Sv. Jakov-katedrális. A két híres reneszánsz mester, Juraj Dalmatinac és Nikola Firentinac által épített katedrálist nagy kőlapokból álló, eredeti kialakítása miatt vette fel az UNESCO a világörökség listájára.

Sokak szerint ez a különleges építmény Horvátország legszebb egyházi épülete. Šibenik közelében, a Krka folyó két legszebb vízesése között két további rendkívül híres épület található: a Sv. Arhanđeo pravoszláv kolostor és a Visovac szigetén lévő ferences kolostor, amely gazdag műemlék- és könyvgyűjteménnyel, és számos más értékes látnivalóval rendelkezik.


A Šibeniki régió képekben ...
Dalmácia, Šibeniki régió Dalmácia, Šibeniki régió
A Šibeniki Régió Közép-Dalmáciában A Šibeniki Régió Közép-Dalmáciában
A Šibeniki Régió Közép-Dalmáciában található. A táj szépsége és gazdag kulturális-történelmi műemléki különböztetik meg más horvát területektől. Šibenik Knin megyében található. Šibenik a régió politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális központja. 242 sziget, szigetecske és zátony található a régió területén. Az észak-nyugati része tagolt, csupasz és gyengén lakott, csupán 10 településen élnek lakosok. A szigetekre a látogatókat, turistákat a festői öblök, a tiszta, kék víz és a Földközi-tenger felejthetetlen illata vonzza, akik szeretik a csendet és az érintetlen természet szépségét. Két nemzeti park található itt, a Kornati (szigetcsoport, a mintegy 150 kis szigetével) és a Krka (a híres folyó számos vízeséssel).
Šibenik, a horvát Adria gyöngyszeme, a legrégebbi horvát város Šibenik, a horvát Adria gyöngyszeme, a legrégebbi horvát város
Šibenik, a horvát Adria gyöngyszeme, a Krka elsüllyedt torkolata mellett, az Adria keleti partjainak legfestőibb részén fekszik. Legrégebbi horvát városként első ízben 1066-ban, IV. Krešimir horvát király idejében említik. A város gazdag kulturális-történelmi örökségéről a fenséges Szent Jakab-katedrális, Juraj Dalmatinac zseniális építőmester UNESCO védettséget élvező remekműve, számos templom, kolostor, palota, és a városnak keretet adó, s egyben a šibenikiek generációinak kitartásáról, lemondásáról és hitéről is tanúskodó négy bástyaerőd tesz tanúbizonyságot. Šibenik egyben a kultúra városa is; a világ egyetlen Nemzetközi Gyermekfesztiváljának, illetve a hagyományos Dalmát Sanzonesteknek odaadó házigazdája. A város közelében két nemzeti park is van, a Krka és a Kornati, melyek lenyűgöző látképeikkel töménytelen látogatót ejtenek ámulatba.
A Šibeniki Szent Jakab székesegyház A Šibeniki Szent Jakab székesegyház
Šibenik város már az óhorvát királyok idején fontos történelmi helyszín volt, melynek környékét megannyi sziget és tengeröböl teszi festőien változatossá. Šibeniktől nem messze találjuk a feltétlenül megtekintendő, varázslatos Krka Nemzeti Parkot, ahol igazán aktív kikapcsolódással töltheti a napot! Šibenik harmonikus egységben kínálja az odalátogatóknak a régmúlt emlékeit és természeti környezetének minden szépségét. Városnézés során semmiképpen se hagyjuk ki a híres Szent Jakab székesegyházat, mely Horvátország legteljesebb reneszánsz kori építménye.
Dalmácia - Šibenik Dalmácia - Šibenik
Horvátország harmadik legjelentősebb, 52.000 lakosú kikötője több mint ezer éves múltra tekint vissza. A 12. és 15. század között a magyar királysághoz tartozó, a Krka folyó torkolatánál épült várost 1409-ben a magyar trónt követelő Nápolyi László 100.000 aranydukátért eladta Velencének. A világörökség részét képező, 16. századi Szent Jakab Székesegyház (építészeti kuriózum - tisztán kőből, kötőanyagok nélkül épült) és a kis dombra épült óváros szűk utcácskái felejthetetlen élményt nyújtanak. Kihagyhatatlan program a Krka vízesés megtekintése a várostól 10 kilométerre húzódó nemzeti parkban és a Kornati szigetcsoportot, mely a lakatlan szigetek különleges alakzatairól híres. Minden év júliusában és augusztusában komoly- és könnyűzenei koncertek, operaelőadások várják az idelátogatókat. A kiépített központi strandon éttermek, üzletek és sportpályák találhatóak. Tengerpartja kavicsos, sziklás, betonozott.
A Szent Miklós-erőd a Szent Antal-csatorna bejáratánál - Horvátország egyik turisztikai jelképe A Szent Miklós-erőd a Szent Antal-csatorna bejáratánál - Horvátország egyik turisztikai jelképe
A Szent Miklós-erőd a Szent Antal-csatorna bejáratánál épült, a Ljuljevac-szigeten, szemben a Šibenik-i kikötővel. Az erőd nevét az egykori Benedek-rendi kolostorról kapta, melyet az erőd építésekor lebontottak. A helyi horvát lakosság kérésére a velencei kapitány Alojzije de Canal elrendelte az erőd felépítését. Az erődítmény célja az volt, hogy megakadályozza a török hajók bejutását a kikötőbe. A Szent Miklós-erődöt 32 ágyúval szerelték fel, bár nem ezeknek volt nagyobb elrettentő hatása, hanem az erőd impozáns megjelenésének és méretének. Az erőd egyike Dalmácia legjelentősebb és legjobb állapotban fennmaradt ilyen jellegű védelmi létesítményeinek. Az erődöt téglából építették, mert akkoriban úgy tartották, hogy ez áll leginkább ellen az ágyúgolyók romboló hatásának. A létesítmény alapját viszont masszív sziklából építették. Az erőd védelmi képességei sosem kerültek kipróbálásra, de mindemellett is jól szolgálta a város védelmét a tenger felől jövő támadásokkal szemben.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2012.05.30. 00:23
Szólj hozzá a cikkhez
*
Név
*
Email
*
Üzeneted
15000 karaktert írhatsz még
Küldés
Eddigi hozzászólások
Suller Attiláné
Válasz erre - 2014-04-11 06:07:46 | #2029

Ezt találtam Sienik-ről! (ide készülünk a nyáron). Szerintem gyönyörű!!!

Szólj hozzá a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza