Dalmácia - A Dubrovniki Régió bemutatása

Címkék - adria, bemutatás, Dalmácia, Dubrovniki-Régió, horvát-üdülés, Horvátország
Dalmácia - A Dubrovniki Régió bemutatása
Dalmácia - Dubrovnik
Dubrovniki régió - Dalmáciai látnivalók. A Dubrovniki régió számos látványossággal kényezteti az ide látogató turistákat, pihenni vágyókat. Roppant nagy vonzerő a régióban található szigetek igazi mediterrán éghajlata. Fantasztikus időjárás, csodálatosan kék tenger. Főbb látványosságai amelyeket nem szabad kihagyni: Dubrovnik a kőváros, Korèula, Marco Polo szülőföldje és a Mljet Nemzeti Park ...

Dubrovnik, a legdélebbi dalmáciai régió központja, s egyben leghíresebb célpontja, amely gyakran tűnik fel tekintélyes nemzetközi magazinok címoldalán, s egyben a világ legszebb városai között tartják számon.

A városba évről-évre művészek, királyi családok sarjai, és nemzetközi sztárok sokasága érkezik, s merít belőle ihletet. Dubrovnik az övék, s természetesen mindazoké, akik legalább egyszer jártak itt. Dubrovnik és Ön között már az első látogatás után ki fog alakulni a végzetes vonzalom …
Hirdetés1

“Azoknak, akik a földi mennyországot keresik, el kell jönniük Dubrovnikba” írta elragadtatva egy helyütt G. B. Shaw a városról, melynek az UNESCO védettséget élvező érintetlen városfala 1940 méter hosszan öleli körbe a hazájában és a világban egyaránt az „Adria gyöngyszeme” -ként aposztrofált Dubrovnikot.

Horvátország e legdélebben fekvő városában, amelyet évszázadokon át nemesítettek alkotásaikkal a legkiválóbb építészek és művészek, a kellemes éghajlat áldásaként a mediterrán vegetáción kívül olyan szubtrópusi növényzet is megterem, mint az illatozó citrom, narancs és mandarin, vagy a középkori kőből emelt paloták és zárkózott kolostorok reneszánsz parkjait és virágzó kertjeit díszítő pálmafák és agavék.


Megyei Idegenforgalmi Közösség: Dubrovnik-Neretva

Cím ... Vukovarska 24, 20000 Dubrovnik

Elérhetőségek ...

  • Telefon - +385 (0)20 324 999
  • Telefax - +385 (0)20 324 224
  • Web - www.visitdubrovnik.hr
  • E-mail - info@visitdubrovnik.hr

A Megyei idegenforgalmi közösség vezetője Vladimir Bakić


Képekben a Dubrovniki Régió - A régió területi elrendezése, bemutatása ...
Dubrovniki régió Dubrovniki régió
A felületes szemlélő első ránézésre azt gondolná, hogy ez a Dubrovnik régió nem kínál sok látnivalót, és különben is messze van, így nem is jön ilyen messzire. Pedig nem így van ez ...
Dubrovniki régió - Dubrovnik, a legszebb horvát város Dubrovniki régió - Dubrovnik, a legszebb horvát város
Dalmácia és egyben egész Horvátország legdélebbi vidéke mind természeti, mind kulturális-történelmi örökségét tekintve egyedülálló. Itt fekszik Dubrovnik, a legszebb horvát város - természeti szépségei semmivel sem maradnak el az emberi kéz alkotta mesterművek mögött. Épp ellenkezőleg, a természet Horvátország más vidékeihez mérten itt igencsak bőkezűen osztogatta kegyeit. A természet csodái zöld smaragdkövekként sorjáznak a tengerpart legkisebb idegenforgalmi régiójában, amely csupán egyetlen megyéből: a Dubrovnik-Neretva megyéből áll.
A régió szigetei, legszebb tájai ... A régió szigetei, legszebb tájai ...
Nehéz lenne megmondani, hogy a szigetek füzéréből melyik a legszebb: a zöld Mljet és Lastovo, Korčula, az itteni szigetek legnagyobbika, vagy a varázslatos ódon nyári rezidenciákban bővelkedő Elafiti-szigetek. Itt van még a Konavle festői szépségű termékeny völgye, a Peljesac hegyes félszigete szőlőskertjeivel, a Neretva deltájának páratlan mocsárvidéke, a legszebb horvát arborétum Trstenóban, és további látnivalók sokasága, melyek együttesen varázsolják ezt a területet a Földközi-tengeri térség egyik legszebb vidékévé. Mljet szigetének nyugati része élvez nemzeti parki státust, míg a távol eső Lastovo természetparkká avanzsált, de van itt több védett övezet is.
A horvát Dél kapuja - Malostoni-öböl A horvát Dél kapuja - Malostoni-öböl
A horvát Dél kapujaként is tekinthetünk a Malostoni-öbölre, amely éppen ott nyúlik a szárazföldbe, ahol a Peljesac-félsziget szinte súrolja azt. A festői szépségű öböl vizének tisztaságáról ismert, melynek köszönhetően éppen itt található a messze földön híres osztrigatenyészet. Ha észak felől közelítjük meg a Dubrovniki régiót, a Malostoni-öböl előtt Dalmácia egy teljesen sajátságos vidékén - a Neretva deltáján - haladunk át. Ez a horvát partvidék egyetlen nagyobb természetes deltája és egyben lápos területe, amely a megóvott mocsárvidék és az itt élő számos madárfaj miatt a Ramsari Egyezmény szerinti magas fokúan védett speciális természetrezervátum státusát élvezi.
A Neretva-völgye A Neretva-völgye
A Neretva-völgyének vízbősége a talaj hagyományos megművelésének módjában köszön vissza – a mocsárvidéken csatornákat ásnak, majd ezekben a járatokban alakítanak ki művelésre alkalmas földdarabkákat. Számos parcellát így csak csónakkal, a jellegzetes neretvai trupac-cal lehet megközelíteni. A Neretva deltájában megtermelt gyümölcsök közül különös fontossággal bír a mandarin. Dél-Dalmácia legfontosabb védett területe a Mljet Nemzeti Park az azonos nevű szigeten. A park az Adria többek által is legszebbnek tartott szigetének nyugati részét öleli fel, melyet buja és változatos délszaki növényzet jellemez. Itt helyezkedik el az a két mély öböl, melyeket a nyílt tengerrel összekötő meglehetősen keskeny csatornáik miatt Nagy- és Kis tónak hívnak.
Mljet sziget - Roppant gazdag kulturális örökségekben Mljet sziget - Roppant gazdag kulturális örökségekben
Mljet kivételesen gazdag kulturális örökségét is magáénak mondhat, melynek kiemelkedő látnivalója az a 12. századból származó egykori bencés kolostor, amely a Nagy-tó melléköbléből kibukkanó szigetecskén található. Az elmúlt évszázadok során számos krónika, értekezés és irodalmi mű született még itt. Az egykori kolostor falain belül bújik meg a Szűz Mária templom. A Nagy-tó és Kis-tó a levegőből valóban tavaknak tűnhetnek, noha valójában öblök. Sekélységük és a nyílt tenger felé tartó gyenge sodrásuk miatt a tavak vízhőmérséklete nyaranként jóval meghaladja a sziget sziklás hasadékok és függőleges sziklafalak által tagolt nyílt-tengeri partszakaszánál mért tengervíz hőmérsékletet. A természet megóvása érdekében a jachtok és kishajók csak a Nagy-tó és Kis-tó öblei felé nyíló Soline-szorosig közelíthetik meg a parkot. Ezért a hajósok csak Polace smaragdzöld és biztonságos öblében horgonyozhatnak le a park északi részében. Polacéban egyébként római paloták és erődítmények maradványai láthatók melyekről a helyiség a nevét kapta. A Mljet Nemzeti Park szinte teljes területét sűrű mediterrán fenyőerdők borítják, melyek látványa különösképpen alkonyatkor lenyűgöző. A már régóta fennálló védettségi státusának köszönhetően számos ősi fa és változatos szubtrópusi növényzet maradt itt fenn. Ezért hát az idelátogató turisták legkedveltebb rekreációs tevékenysége a séta a park árnyat adó zöldjébe beleolvadó gyalogosösvényeken, vagy a kerékpározás a mljeti tavak partjain. Számos gyalogösvény vezet a festői szépségű Govedari falucskáig, amely szépséges népviseletéről ismert, de a Nagy-tótól akár a régi hídon is átkelhetünk a Kis-tóig. A tavakon kizárólag a nemzeti park által üzemeltetett kirándulóhajók, kenuk és kajakok, valamint a helyiek csónakjai közlekedhetnek.
Lastovo-Szigetcsoport - Természetpark Lastovo-Szigetcsoport - Természetpark
Horvátország legdélebbi részének másik védett övezete a Lastovo-Szigetcsoport Természetpark. A szigetek eme távoli füzére különleges tagoltságával, zöldellő természeti környezetével és a szigetlakók egyedülálló népszokásaival tűnik ki. A megóvottság, valamint a csend és nyugalom adta különleges élmény többek között annak köszönhető, hogy a szigetcsoport viszonylag távol - mintegy 4 órás hajóútra - fekszik a szárazföldtől. A Lastovo körüli vizeket a tiszta természetre áhítozó kifinomult ízlésű hajósok fogják igazán értékelni, hiszen ilyen távoli szigetekig csak a tapasztalt tengeri hajósok merészkednek el. Lastovo ugyanolyan lenyűgöző, ha észak felől érkezünk Pasadur nevű kikötőjébe, ha a nyílt tenger felől hajózunk be a mesés Rejtett-öbölbe, vagy ha csak egyszerűen alámerülünk eme varázslatos szigetet ékítő romantikus öblök egyikében.
Lastovo Lastovo
Híres lastovoi világítótornyok, melyek közül különösen ajánlják a Lastovo nevű fő szigettől keletre fekvő szigetecskén emelkedő Glavat-ot, vagy Susac-ot, amely eme nyílt tengerbe vesző sziget egyik kopár szirtfokán trónol. Manapság ezek a világítótornyok turista szállásként üzemelnek. Kinézetével hódít a sziget egyetlen nagyobb, Lastovo nevet viselő települése is, amely amfiteátrum módjára települt meg a termékeny mező felett magasodó hegy lankáin. Lastovo falu a háztetőket díszítő egyedülálló kéményeiről, valamint az itteni karneválról híres. Horvátország szubtrópusi délvidékének smaragd szépségei a világ kulturális örökségének gyöngyszemeként és a horvát idegenforgalom jelképének tartott Dubrovnik ősi városának közvetlen közelében is teljes pompájukban tündökölnek. A várostól délre, a horvát szárazföld legdélebbi pontján nyújtózik a Prevlaka-félsziget, amely jelentős tájképi státust élvez.
Lokrum, melyet szorgos kerek különleges szubtrópusi parkká varázsoltak Lokrum, melyet szorgos kerek különleges szubtrópusi parkká varázsoltak
A Montenegró Boka kotorska nevű öblének kapujában elhelyezkedő félszigetet különleges stratégiai jelentősége okán mindig is a katonák kitüntetett figyelme övezte, így nem csoda, hogy látképét egy monumentális erőd uralja. Dubrovnik előtt elbűvölő szigetek sorjáznak, melyek közül külön említést érdemel az Óváros előtt elterülő Lokrum, melyet szorgos kerek különleges szubtrópusi parkká varázsoltak. Dubrovnik körül további egészen pici szigetek szóródtak szét, melyek szinte beleolvadnak az azúrkék tengerbe. Végezetül, Dubrovniktól nyugatra helyezkedik el a Dél még egy különleges smaragdja: Trsteno, a legszebb horvát arborétum.
A Trsteno arborétum A Trsteno arborétum
A Trsteno arborétumban egy helyen csodálhatjuk meg a különféle szubtrópusi jellegű növények, a változatos virágok, kaktuszok, valamint a különböző fafajták pompázatos példányait. Az arborétum távolról sűrű szubtrópusi erdőként hat, holott rendezett díszpark. A parkot számos művészi alkotás is díszíti, melyek közül a legismertebb Poszeidon görög istent ábrázoló szobor a trópusi halakkal teli medence előtt. Az arborétumban kellemes pihenőhelyeket is kialakítottak, melyekről kedvünkre gyönyörködhetünk a nyílt tenger látványában.
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2012.05.28. 23:09
Szólj hozzá a cikkhez
*
Név
*
Email
*
Üzeneted
15000 karaktert írhatsz még
Küldés
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Szólj hozzá a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza