Horvátország - Horvát Köztársaság - Republika Hrvatska - Croatia

Címkék - Croatia, horvát, Horvát-Köztársaság, Horvátország, Republika-Hrvatska
Horvátország - Horvát Köztársaság - Republika Hrvatska - Croatia
Horvátország - Horvát Köztársaság
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) közép-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát.

Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb. Nagyobb (100 000 lakos feletti) városai még - a népesség szerint csökkenő sorrendben - Split, Fiume, Eszék. Szárazföldi területe: 56 594 km2. Népessége: 4,29 millió fő. Éghajlata: A szárazföld belsejében kontinentális, a tengerpart mentén pedig mediterrán.

I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát.

Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1102 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal. A II. világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét.
Hirdetés1

Horvátország az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Európai Tanács, NATO, Kereskedelmi Világszervezet, CEFTA és várhatóan 2013. júliusában fog csatlakozni az Európai Unióhoz.


Földrajz

Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.

Geopolitikai szempontból két fő részre osztható:

  • Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska)
  • Adriai Horvátország (Jadranska Hrvatska)


Éghajlat

Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul.


Domborzat

A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:

  • Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska): A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica).
  • Dinári-hegység (Dinaridi): Északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
  • Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja


Vízrajz

Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km². Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.

Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.


Élővilág, természetvédelem

Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

Nemzeti parkjai

  • Brioni Nemzeti Park
  • Kornati Nemzeti Park
  • Krka Nemzeti Park
  • Mljet-sziget
  • Paklenica Nemzeti Park
  • Plitvicei-tavak - a világörökség része
  • Risnjak hegymasszívum
  • Észak-Velebit hegyvonulat


Természeti világörökség

Plitvicei-tavak Nemzeti Park - 1949-től nemzeti park, 1979-től világörökség. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág.


Történelem - Horvátország történelme






Alkotmány, államforma

Az 1990-es alkotmány elfogadása óta Horvátországban parlamentáris demokrácia van.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás. Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is. A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.

A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.

Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság.

Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.


Politikai pártok

  1. Horvát Szociál Liberális Párt(HSLS - Hrvatska socijalno liberalna stranka)
  2. Szociáldemokrata Párt (Horvátország) (SDP - Socijaldemokratska partija)
  3. Horvát Jogok Pártja dr. Ante Starčević (HSP - Hrvatska stranka prava)
  4. Horvát Néppárt (HNS - Hrvatska narodna stranka)
  5. Autohton Horvát Jogok Pártja (A-HSP - Autohtona hrvatska stranka prava)
  6. Horvát Parasztpárt (HSS - Hrvatska seljačka stranka)
  7. Horvát Demokrata Közösség (HDZ - Hrvatska demokratska zajednica)
  8. Isztriai Demokrata Gyűlés (IDS - Istarski demokratski sabor)
  9. Dalmáciai Akciópárt (DA - Dalmatinska akcija)
  10. Demokrata Központ (DC - Demokratski centar)
  11. Horvát Tiszta Jogok Pártja (HČSP - Hrvatska čista stranka prava)


Védelmi rendszer - Horvátország hadereje

  • Horvát Köztársaság Honvédelmi Minisztérium (Ministarstvo obrane Republike Hrvatske - MORH)
  • Horvát Hadsereg (Hrvatska Vojska - HV)
  • Horvát Légierő (Hrvatsko Ratno Zrakoplovstvo - HRZ)
  • Horvát Haditengerészet (Hrvatska Ratna Mornarica - HRM)
  • Horvát Szárazföldi Hadsereg (Hrvatska Kopnena Vojska - HKoV)


Népesség

Horvátok, Szerbek, Csehek, Magyarok, Olaszok ...


Általános adatok

  • Lakosság: 4,49 millió fő (2006). Korábbi adatok: 3,9 millió (1950), 4,4 millió (1970), 4,5 millió (1999).
  • Népsűrűség: 80 fő/km² (2006). Legsűrűbben lakott területei: Muraköz (166 fő/km²), Zágráb környéke, az Adria partján Dubrovnik, Split, Zadar és Rijeka vidéke.
  • Népességnövekedés: -0,03%/év (2006).
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78,5 év (2006).


Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

  • A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva- köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék.
  • Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak.
  • Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.

Ipar

  • Bányászata: Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak.
  • Az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően Fiume egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is.
  • Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei.
  • A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.

Kereskedelem

Jelenleg a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a közlekedés.

Idegenforgalom

  • Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.
  • Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner - öböl, Dalmácia (Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög.
  • Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.
  • Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékű az idegenforgalom.

Külkereskedelem

Az 1990-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, jelenleg már éves szinten már több mint 5 milliárd USD. Ennek 70%-át a gépgyártás és a vegyipar valamint a textilipar és az élelmiszeripar teszi ki.

Vezető külkereskedelmi partnerei: Olaszország, Németország, Bosznia és Hercegovina, Ausztria, Oroszország és Szlovénia.


Közlekedés

  • Közutak hossza: 28.009 km
  • Vasútvonalak hossza: 2.726 km
  • Repülőterek száma: 22
  • Kikötők száma: 10

Rendkívül kedvező közlekedésföldrajzi helyzete révén hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le. Fiume (Rijeka) kikötőjében főleg a külföldi befektetések révén jelentős infrastrukturális beruházások kezdődtek.


Média - Rádió-televízió

A horvát állami televízió a Hrvatska Radiotelevizija (HRT). A televíziót műholdról is foghatjuk. Egyéb rádiók: Otvoreni radio, Narodni radio és Radio Marija.

Az RTL televízió helyi képviselete: RTL Televizija. A másik népszerű magántelevízió a Nova TV. Ezenfelül még több helyi televízió is van: Z1, OTV, NeT.

Filmstúdiója a Jadran Film, amely a második világháború óta készíti a filmeket.

Újságok

Napilapok: 24 sata, Jutarnji list, Novi list, Slobodna Dalmacija, Večernji list, Vjesnik Hetilapok: Feral Tribune, Fokus, Glas Koncila, Globus, Hrvatski list, Hrvatsko slovo, Imperijal, Nacional.


Gasztronómia

Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét.

Külön kell választanunk a tengerpart illetve az északi, a tengertől távolabb eső területeit. A tengertől távolabb eső (Szlavónia, Baranya, Közép-Horvátország) leginkább a magyarhoz hasonló, fűszeres, sok húst (főleg sertés, baromfi), illetve zöldséget felhasználva főz, míg a tengerparti területeken nagyon sok halat illetve a mediterrán klímában megtermő zöldséget (szőlő, füge) felhasználva készítik ételeiket.

A legismertebb ételek, mellyel turistaként akár az olvasó is találkozhatott a következőek:

Csevap: marha- és sertéshúsból összekevert, fűszerezett fasírt. Tálalása szeletelt hagymával és ajvárral a legajánlottabb.

Ajvár: Előre grillezett, meghámozott és ledarált húsos paprikából készülő krém (hasonlít az Erős Pistához).

Péksütemények

Burek: török eredetű, azonban ma a legnépszerűbb horvát péksüteménnyé vált. Levelestésztából készül, túróval, sonkával, gombával, almával töltött édesség.

Strukli: réteshez hasonló, almával, gyümölccsel töltött sütemény.

Pljeskavica: lehetőség szerint faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa.

Levesek: a tengerpart legnépszerűbb hallevese a Brodet, melyet agyagtálban, parázson főznek. A Manestra tengerparti részekre jellemző, vörösborral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a paprikás, tejfölös Csorba fogyasztása a leggyakoribb.

Halételek: legkedveltebb a sült Lignja (tintahal) és a citrommal tálalt girice (vékony szardella).
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2012.05.31. 20:30
Szólj hozzá a cikkhez
*
Név
*
Email
*
Üzeneted
15000 karaktert írhatsz még
Küldés
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Szólj hozzá a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza