Ozaly (horvátul: Ozalj) község és város Horvátországban Karlovác megyében

Címkék - horvát, község, nevezetesség, Ozalj, Ozaly, település, történet, város
Ozaly (horvátul: Ozalj) község és város Horvátországban Karlovác megyében
Ozaly várának látképe
A községhez összesen 98 település tartozik. Fekvése: Károlyvárostól 18 km-re északra a Kulpa bal partján fekszik.
Története

Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően a Kulpa bal partján emelkedő sziklán már a történelem előtti időben is emberi település volt. A sziklába vájt üregek máig a legősibb feltárt emberi lakhelyei az ország eme részének.

A vár északi udvarában egy kisméretű kora román templom maradványa is előkerült, mely szintén egyike a pannon térség legősibb egyházi építményeinek.

A régészeti leletek arra utalnak, hogy ez a hely a történelem előtti időktől fogva a római korban, majd a kora középkorban a település első említéséig is folyamatosan lakott volt. Ozaly települést 1244-ben már szabad királyi városként említik először. A Kulpa bal partján emelkedő sziklán álló várat 1278-tól említik a Babonicsok birtokaként.
Hirdetés1

1327-ben lázadó birtokosaitól a király elvette és a szlavón bán igazgatása alá rendelte. Zsigmond 1398-ban 42 ezer forintért gróf Frangepán Miklósnak adta, majd rokoni kapcsolat révén 1550-től a Zrínyieké lett akik 1671-ig gróf Zrínyi Péter kivégzéséig birtokolták. A vármúzeumban látható az a kard, amellyel Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen lefejezték. Ekkor a várat könyörtelenül kifosztották. Zrínyi Miklós a szigetvári hős palotát építtetett a várban, mely 1556-ban lett készen.

Erre emlékeztet az épület emeleti részén látható NICO COM ZR 1556 (Nicolaus comes Zriniensis 1556) felirat. Zrínyi Ádám halála után az udvari kamara a várat és birtokait a Petazzyaknak adta el. 1725-ben Rajmund Perlas, majd 1766-ban Batthyány Tódor vásárolta meg, akik a várat teljesen átépítették. Az épületegyüttes ekkor nyerte el mai barokk formáját. Utolsó magántulajdonosa a német Thurn und Taxis család volt akik 1872-ben vásárolták meg. Albert herceg 1928-ban a Horvát Sárkányrendnek adományozta, mely máig a vár tulajdonosa.

Az ozalyi oktatás kezdetei 1856-ra nyúlnak vissza, ekkor építették fel Trg faluban az első iskolaépületet. Magának Ozalynak egészen 1875-ig nem volt iskolája, az itteni gyerekek is Trgre jártak tanulni. 1875-ben Turn und Taxis herceg a vár öt helyiségét átengedte iskolatermek céljára. 1910-ben az iskolának már 182 tanulója volt. Az iskola 1931-ben költözött ki a vár ódon falai közül először egy magán területre, majd 1938-ban elkezdődött az új iskola építése, mely végül 1940-ben került tető alá.

1941-ben meg is indulhatott a tanítás, azonban a háború során az épület súlyos károkat szenvedett. 1943-ban német és olasz csapatokat szállásoltak itt el, aki megsemmisítették az iskola néprajzi gyűjteményét, naplóit és dokumentumait. A tanítás csak 1948-ban indulhatott meg újra. 1968-ban az iskola a neves helyi festőművész Slava Raškaj nevét vette fel. A mai iskola épületet 1974-ben építették.
A városnak 1910-ben 4313 lakosából 11 német, 4263 horvát volt. Ebből 4294 római katolikus, 5 görög katolikus, 12 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben a városnak 1194, a községnek összesen 6837 lakosa volt.

Nevezetességei

Ozaly vára a Kulpa bal partján emelkedő sziklán áll. Az egykori várpalota alatti vasúti alagútban halad el a Kulpa menti vasútvonal. A várban ma a városi múzeum működik gazdag régészeti, kultúrtörténeti és néprajzi gyűjteménnyel. A vár egy részét már teljesen felújították, de jelenleg is folynak a munkálatok. Emiatt a múzeum időnként zárva tart. A vár előtt kisebb parkoló is található. Innen a várárkot átívelő, a 19. századig mozgatható felvonóhídon jutunk a vár belsejébe.

A főbejárat kaputornya 1599-ben épült, erről tanúskodik a lábazat jobb szegletében látható felirat. A falakat öt félköríves torony erősítette. Az udvari részen látható az egykori tulajdonos Frangepánok oroszlános címere. Jó állapotban maradt fenn a Zrínyi Miklós által 1556-ban építtetett két szintes várpalota, melynek belső falait értékes freskók díszítik korabeli glagolita és latin betűs feliratokkal. A palotát később magtárként használták, így ma is magtárnak nevezik.

A gótikus Szent Antal kápolna épülete a vár szerkezetétől teljesen elkülönülve áll, de bizonyos, hogy egykor nem egymagában állt. A kápolna gótikus ajtófélfái és gótikus ablakai megmaradtak, de az épület egyébként romosan áll. A kápolna mellett a vár udvari homlokzatán még látszanak az egykori épületek gótikus íveinek maradványai.

Szent Vid tiszteletére szentelt plébániatemplomát már 1349-ben említik, mai formájában barokk stílusú. Orgonája Heferer zágrábi műhelyében készült. A vizierőmű „kőpalotája” 1908-ban épült. Az ország egyik első vizierőműve.
A Szent Vid plébániatemplom A Szent Vid plébániatemplom
Forrás: Ozaly
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2013.09.09. 14:51
Szólj hozzá a cikkhez
*
Név
*
Email
*
Üzeneted
15000 karaktert írhatsz még
Küldés
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Szólj hozzá a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza