Trogir bemutatása és látnivalói

Címkék - horvát, kikapcsolódás-, nyaralás, pihenés, Traqurium, Trau, Trogir, üdülés
Trogir bemutatása és látnivalói
Trogir (németül Trau, latinul: Traqurium) város Horvátországban. A városközpont „Trogir történelmi városközpontja” néven az UNESCO kulturális világörökség-jegyzékében szerepel.
Fekvése

Splittől 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvő kisváros és kikötő. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Čiovo sziget és a szárazföld között. Környékén számos festői öböl található, különösen a Seget és a Saldun-öböl nagyon szép.

Története

Először az illírek alapítottak itt települést, ők voltak az őslakosok amikor első gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és Kr. e. 390-ben Vis (Lissa) szigetén megalapították Issát és a Kr. e. 3. században Traguriont.
Hirdetés1

E görög településeket görög geográfusok is megemlítik. Pompeius elleni győzelme után Caesar megszüntette a települések függetlenségét és a terület a Római Birodalom része lett. Plinius római történész az 1. században Traguriumot mint római várost és fontos kikötőt említi. A birodalom kettészakadása után a város Dalmáciával együtt a Bizánci Birodalom része lett.

A bizánciakat hamarosan elsöpörte a népvándorlás vihara, majd a 7. században avarok és szlávok érkeztek erre a vidékre és az új hódítók a korábbi romanizált őslakókkal keveredtek. 814 körül Nagy Károly hódította meg a várost. A 10. században Trau a megalakuló horvát állam része lett és a horvát királyoktól kiváltságokat kapott.

A horvát királyi ház kihalásával a terület a Magyar Királyság része lett és 1105-ben a város megnyitotta kapuit Kálmán király serege előtt. 1108-ban a király a várost kiváltságokban részesítette. 1116-ban Velence foglalta el, de még ez évben visszatért a magyar uralom alá. 1124-ben II. István ismét elfoglalta, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el.

1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, de 1167-ben behódolt III. Istvánnak. 1170-ben ismét bizánci sereg foglalta el, de 1180-ban III. Béla visszafoglalta. 1242-ben ide menekült IV. Béla az üldöző tatárok elől. 1322-ben a velenceieké lett, de 1356-ban Nagy Lajosnak meghódolt.

1420 júniusában a velencei sereg véres csatában foglalta el a várost, ezzel addigi kiváltságait elveszítette. A velencei uralom a 18. század végéig tartott. A város vezetői ez időszakban folyamatos harcot vívtak a kormányzók és nemesek önkényeskedései ellen. A török hódítók elleni szüntelen harc a 17. századra tönkretette a város gazdaságát.

A Velencei Köztársaság megszűnésével a város Napóleon illír tartományának része lett, a francia uralom 1814-ig tartott. A város ezután a Habsburg Birodalom részévé vált. 1867-ben Strossmayer püspök támogatásával horvát nemzeti könyvtárat alapítottak és a város a horvát kultúra egyik központja lett. 1918-ban a Monarchia összeomlásával a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941 áprilisában olasz csapatok szállták meg Traut és a város Olaszország része lett, de 1944-ben felszabadult és 1990-ben népszavazás után a független Horvátország része lett.

Látnivalók

Az óváros a 13. és 15. század között épített városfalakon belül alakult ki. Védelmi rendszerének fő részei a Kamerlengo citadella és a Szent Márk torony. A Kamerlengo citadella a sziget délnyugati részén áll, mai formáját a 15. században nyerte el. Délebbre áll a Szent Márk torony, szintén 15 . századi építmény. A két építmény között a francia megszállás alatt épített klasszicista stílusú gloriett áll.

A város főterén áll a Szent Lőrinc-székesegyház, mely a 13. és 15. század között épült román-gótikus stílusban. Főkapuja Dalmácia legértékesebb épületszobrászati alkotása 1240-ben készült, Radovan mester műve. Keresztelőkápolnája 1464-ben készült, Andrea Alesi alkotása. A nyolcszög alakú szószék a 13. századból való. A gótikus kórus 14. századi, freskóit itáliai mesterek festették. A gótikus Szent Jeromos-kápolna 1438-ban épült, a Boldog Ivan Ursini kápolna 15. századi, a legszebb reneszánsz építmény Dalmáciában.

A székesegyház előtti téren a loggia 15. századi, a kis Szent Sebestyén templom reneszánsz stílusban épült. A loggia déli falát Ivan Mestrovic Tomislav horvát király reliefje (Kép) díszíti.
A kora középkori Szent Borbála-templom 9–10. századi, a legrégebbi templom a városban.
A városháza (Općinska palača) 15. századi épület, melynek homlokzata 1890-ben kapta reneszánsz elemeit.

A tengerparton áll a Keresztelő Szent János-templom. A 13. századból való középkori freskókkal és a Ciripko család sírjaival.

Szent Miklós erőd.
Vitturi erőd.

Déli városkapu (Porta Civitatis) a kikötő felől.
A Benedek-rendi Szent Miklós kolostorban többek között megtekinthető Kairos márvány domborműve.
Szűz Mária-templom
A Nikola Firentinac által építtetett Szent Péter-templom egy keskeny utcában.
Kármel hegyi Miasszonyunk templom
Szent János-kápolna
Óratorony
Az 1457-ben épült Čipiko palota
Lucuc palota

Garagnin-Fanfogna palota
Andreis palota
Katedrális Múzeum. Gazdag egyházművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Egy 14. századból származó feszület, valamint Paolo Veneziano alkotásai a múzeum legjelentősebb műtárgyai közé tartoznak.

Oktatás

A városban két általános és két középiskola található:
Általános iskolák: Majstor Radovan és Petar Berislavić általános iskola
Középiskolák: Ivan Lucić és Blaž Jurjev Trogiranin középiskolák

A város szülöttei

Blaženi Augustin Kažotić - dominikánus szerzetes, zágrábi püspök
Petar Berislavić - horvát bán
Vinko Coce - tenor
Blaž Jurjev Trogiranin - festő
Matej Andreis - költő
Ivan Lucius Lučić - történész

Trogir Csontváry művészetében

Csontváry Kosztka Tivadar 1899-ben egy öt darabból álló festménysorozatot készített az akkori Trauban a nap járásának fényviszonyait tanulmányozó „napút-programja” keretében. A ciklus egyik darabja 2012-ben bukkant fel magángyűjteményből.

Sport

HNK Trogir, labdarúgóklub
NK Croatia Trogir, labdarúgóklub
ŽRK Trogir, női labdarúgóklub
KK Trogir, kosárlabdaklub
Kamerlengo citadella Kamerlengo citadella
Szent Márk torony Szent Márk torony
2012-ben előkerűlt Csontváry Kosztka Tivadar festmény Trogir-ról 2012-ben előkerűlt Csontváry Kosztka Tivadar festmény Trogir-ról
Vitturi erőd Vitturi erőd
Forrás: Trogir
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2013.11.04. 12:51
Szólj hozzá a cikkhez
*
Név
*
Email
*
Üzeneted
15000 karaktert írhatsz még
Küldés
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Szólj hozzá a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza